Ön itt van
Kezdőlap > Ingatlanjog > A szerződés megszűnése: megszüntetés, felbontás, elállás, felmondás

A szerződés megszűnése: megszüntetés, felbontás, elállás, felmondás

Mindennapi életünkben sokszor „észrevétlenül” is szerződéseket kötünk. Szerződést kötünk például, amikor a boltban vásárolunk (adásvétel), felszállunk a buszra (megbízás).

Gyakran hallhatjuk, hogy a szerződést „felmondtam”, „felbontottam”, ritkábban „megszüntettem”. A fogalmak azonban nem cserélhetők fel, mivel mindegyik megszűntetési módnak sajátos feltételei vannak. Cikkemben – főbb vonalakban – megpróbálom összefoglalni a különbséget.

Először azt kell tisztáznunk: mi a szerződés?

A Polgári Törvénykönyv fogalma szerint szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A jogi nyelvezetet lefordítva: az egyik fél által kínált árut vagy szolgáltatást a másik fél megveszi, bérbe veszi stb ellenérték fejében, ami leggyakrabban pénz.

A szerződés megszűnésének legáltalánosabb és leggyakoribb esete, ha a szerződést a felek szerződésszerűen teljesítik: a bolti példánál maradva a vásárló a kiválasztott termékeket a pénztárnál kifizeti vagy az utas menetjegyet vált a buszon.

Előfordul azonban olyan eset is, amikor a szerződés úgy szűnik meg, hogy teljesítés nem történik. Mivel a szerződés kettő (vagy több) fél köti meg saját elhatározásából, így annak megszűntetése is a felek elhatározásától függ.

A felek közös akaratából szűnik meg a szerződés megszüntetésével vagy felbontásával.

Amikor valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata szűnteti meg a szerződést, akkor elállásról vagy felmondásról beszélünk.

Nézzük tehát, hogy mi az egyes megszűntetési módok közötti különbség?

A szerződés megszüntetése

A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszüntethetik. A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.

A megszüntetés tartalmi feltételei: közös megegyezéssel, a jövőre nézve szűnik meg a szerződés és elszámolási kötelezettség.

Gyakorlati példa: ingatlan bérbeadására kötött szerződés rendes megszüntetése esetén közös megegyezéssel, határnap tűzésével szűntetik meg a felek és a felmerült költségekkel elszámolnak.

 

A szerződés felbontása

A felek közös megegyezéssel a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbonthatják. A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.

A felbontás szintén közös megegyezésen alapul, azonban visszamenőleges hatállyal és a teljesített szolgálatások visszajárnak. Ilyen lehet például, ha egy ingatlan adásvételi szerződésnél, ahol előleget adott a vevő, úgy döntenek, hogy felbontják a szerződést. Az előleg visszajár, a szerződés – kis túlzással – „mintha nem is lett volna”.

Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye! (Az utazós példa alapján: az utazás végén nem bonthatja fel az utas a szerződést és nem kérheti vissza a jegy árát).

A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal

Az elállás

Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. Elállás esetén a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, azzal, a feltétellel, hogy az elállásra jogosult fél, az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását fel kell ajánlania.

A szerződéstől azonban nem lehet „csak úgy” elállni, mert például nem tetszik a termék, a jogosult köteles megjelölni az elállás okát. Elállásra általában szerződésszegés esetén van lehetősége a félnek, és általában indokolnia kell, hogy miért szűnt meg a szerződéshez teljesítéséhez fűződő érdeke. Szemléltetve: az adásvételt követően kiderül, hogy az ingatlannak olyan rejtett hibája van, amelynek kijavítása aránytalan költséggel jár, amelyet a vevő nem tud vállalni. Ebben az esetben – a rejtett hiba jellege és terjedelme miatt – elállhat a szerződéstől a vevő.

Az elállás, mint szerződés megszüntetési ok már feltételez egy szerződésszegő magatartást, tehát a felek között jogi konfliktus van. Az elállás szorosan kapcsolódik az úgynevezett szavatossági igényekhez, ezért is kell megindokolni, hogy miért kívánja ezt a megszüntetési módot az elállásra jogosult fél.

A szerződés felmondása

Az felmondásra jogosult fél szintén egyoldalú nyilatkozattal, jövőre nézve szüntetheti meg a szerződést, ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. A jogosult szintén köteles megjelölni a felmondás okát.

 

A könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatba gyűjtöttem a megszüntetési módok jellemzőit.

 

Megszűntetés Jognyilatkozat módja Időbeli hatály Egyéb
Megszüntetés közös megegyezés jövőre nézve elszámolási kötelezettség
Felbontás közös megegyezés visszamenőleges mindegyik félnek visszajár a szolgáltatott dolog
Elállás egyoldalú visszamenőleges mindegyik félnek visszajár a szolgáltatott dolog
Felmondás egyoldalú jövőre nézve elszámolási kötelezettség

 

Természetesen ez a cikk csak általánosságban és nagy vonalakban tudja bemutatni a szerződés megszüntetési okokat, amennyiben Ön egy szerződés megszüntetését fontolgatja, célszerű ügyvéd tanácsát kérni, mivel napjainkban a szerződések összetett feltételrendszert támasztanak a felekkel szemben, amely a megszüntetésre is kihatással van.

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top