Ön itt van
Kezdőlap > Agrár > A tavaszi fagykárok – és a védekezés

A tavaszi fagykárok – és a védekezés

Kicsit szeszélyesen indult ez a tavasz. De azt is mondhatnánk, hogy a tavasz mintha kimaradt volna. Hiszen a fagyos reggelek és a hideg nappalok után szinte átmenet nélkül érkezett meg a kora nyár, hogy aztán megint átadja a helyét a pár napig tartó hajnali fagyoknak – ezen a héten immár harmadszor. Ilyenkor a növények mindenképpen bajban vannak: egyik nap tél, másik nap szinte nyár. Most hajtsanak, vagy ne hajtsanak? És ha hajtottak, akkor túlélik-e a lehűlést?

Fontos téma tehát, amit előveszünk ebben a cikkben: vajon hogyan is védekezzünk a tavaszi fagyok ellen? Mi az, amire érdemes figyelnünk, hogy elkerüljük a fagykárokat – ha erre lehetőségünk van?

Kezdjük a legelején: mit kell tudnunk a fagyokról?

Kora tavasszal alapvetőn kétféle fagyfajtát különböztetünk meg egymástól: az úgynevezett kisugárzásos és a szállított fagyot. A szállított fagy, az maga a hideg légáramlat – amit egy markáns front hoz el. Sajnos nem igazán tudunk ellene védekezni. A kisugárzásos fagy pedig a talaj és a levegő viszonyából alakul ki – bizonyos feltételek mellett ettől meg tudjuk védeni növényeinket.

 – Nagyon fontos, hogy kellő körültekintéssel válasszuk ki a termőhelyeket. Ez az úgynevezett passzív védekezés. Igen, ez valóban a nulladik lépés, de kifejezetten lényeges. Akár gyümölcsfákról, akár egy kerti veteményről, vagy akár egy nagyobb ültetvényről van szó – ezzel a lépéssel sok kellemetlenségtől megóvhatjuk magunkat. Érdemes egy új terület művelése előtt akár érdeklődni is annak kihasználási tapasztalatairól is.

– Ha szőlőnk van, akkor a megfelelő művelési módszerrel is védekezhetünk a fagy ellen. A magasabb kordon jellegű művelési módok, csökkenthetik a fagykár veszélyét. Általánosságban elmondható, hogy az április fagyok már jelentős károkat okozhatnak a szőlőkben, a májusiak pedig biztosan nagy pusztítást végeznek. Természetesen nem egyformán reagálnak a különböző szőlőfajták sem a fagyra: érdekesség, hogy a kékfrankos például nagyon fagyérzékeny. Ha borvidékeinket nézzük, akkor például a mátrai borvidék különösen érzékeny a tavaszi fagyokra.

 – Régi és megbízható módszer a fagyvédő öntözés. Az egyik módszer gyümölcsfák esetében a napközbeni öntözés/locsolás elkezdése már februárban, ami azért hasznos, mert így akár 1-2 héttel is késleltethetjük a virágzásukat. Így még arra is van esélyünk, hogy esetleg a fagyok idején még ne virágozzék az alma- vagy barackfánk. A másik fagyvédelmi locsolás az, amikor folyamatosan permetezik a területet vízzel – a locsolást addig kell végezni, amíg a jég le nem olvad a növényekről. Sajnos előfordul, hogy a jég súlya alatt az ágak letörnek.

 – Ha gyümölcsfáink vannak, akkor szintén régi, és jól bevált módszer a füst-és ködképzés. Ezzel a módszerrel emelni tudjuk a hőmérsékletet a fa körül (1-2 fokkal). Nedves szalmát, vagy más szerves anyagot javaslunk ennél a metódusnál. Csak és kizárólag szélcsendes időben járhatunk sikerrel, ha már nulla fokon elkezdjük, és hagyjuk, hogy a füst az egész területet beborítsa, ahol a fáink vannak. Fontos megjegyeznünk, hogy ez sajnos a legkevésbé sem környezetbarát megoldás.

– A konyhakertünkben is megtehetjük a szükséges óvintézkedéseket – még időben. Fontos, hogy a zöldségfélék esetében pontosan tartsuk be azt az ajánlást, hogy mikor ültessük el a növényeket – ez megtalálható a tasakokon. A palánták esetében – például paradicsom, paprika – érdemes szobahőmérsékleten nevelgetni őket még ebben az időszakban, majd aztán szép lassan hozzászoktatva a külső hőmérséklethez – egy meleg májusi napon kiültetni.

Lippai Zsolt
Lippai Zsolt
Az ingatlanszakmában dolgozom 1998-óta. Vállalkozásom fő tevékenysége az ingatlan értékbecslés. Mellette épületfelméréssel és energetikai tanúsítással is foglalkozom. Szlogenem: "Ingatlanos szolgáltatások más megközelítésben"
https://grandeingatlan.hu

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top