Ön itt van
Kezdőlap > Szolgáltatások > Értékbecslés > DE PONTOSAN MIT IS NÉZ EGY ÉRTÉKBECSLŐ? 1. rész

DE PONTOSAN MIT IS NÉZ EGY ÉRTÉKBECSLŐ? 1. rész

Az értékbecslés folyamatát mindig is egy kis misztikum lengte körül. Körülbelül ugyanis mindenki tudja, hogy miről is van szó, de arról, hogy pontosan mit vesz ilyenkor számba és hogyan egy szakember – nos erről vajmi kevés információnk van általában.

Ezért gondoltuk azt, hogy egy kétrészes cikkben alaposan körbejárjuk ezt a témát!

Az első részben készüljünk fel az értékbecslés folyamatára!

  1. Ki az az értékbecslő, és miért is jön?

Az értékbecslőt, mint független szakembert, a bank kéri fel, jelzálog alapú hitel felvétele esetén. Az a feladata, hogy megállapítsa a fedezetül szolgáló ingatlan piaci és forgalmi értékét, a bank számára fontos hitelbiztosítéki/menekülési értéket. Ennek megállapítása azért fontos, mert a bankok az értékbecslésen meghatározott összegtől teszik függővé a maximálisan adható hitelösszeg nagyságát.

  1. Kit ismer az értékbecslő?

Optimális esetben a hitelfelvevőt biztosan nem. Ezért is a bank kéri fel őt, mint független szakértőt. Az ugyanis, ha a hitelfelvevő bízná meg csalásra adhatna okot, hiszen könnyen megegyezhetnének abban, hogy nagyobb forgalmi értéket állapítson meg az értékbecslő – hogy a hitelfelvevő nagyobb hitelt kapjon.

  1. Mikor történik az értékbecslés?

Maga a folyamat történhet a hiteligénylési dokumentumok benyújtása előtt is, de utána is. Előzetes értékbecslés például akkor történhet, ha mondjuk vállalkozás beindítását tervezed, és az ingatlanodra szabad felhasználású jelzáloghitelt szeretnél felvenni. Ilyenkor nem árt, ha tisztában vagy azzal az összeggel, amit kaphatsz.

  1. Mennyi ideig tart egy ilyen folyamat?

A bank felkérése után az értékbecslőnek három munkanapon belül kell jelentkeznie annál, akit a bank kontakt emberként megadott az adott folyamatban. Mindösszesen egy hét alatt végez optimális esetben, és vissza is juttatja a dokumentumot a bankba.

  1. Milyen dokumentumokra van szüksége?

Korántsem mindig ugyanazokat kérheti: az eltérés adódhat az ingatlan típusából, a készültség fokából is adott esetben. Nézzük meg pontosan!

  • Meglévő, kész ingatlan esetén kérni fogja minden esetben a tulajdoni lapot és a méretezett alaprajzot. Családi ház és lakóház esetében a térképmásolatra, míg lakás esetében a társasházi alapító okiratra lesz még szükség. Ilyen eset például: felújítási hitel, lakásvásárlási hitel (amikor meg szeretnéd venni az ingatlant), szabad felhasználású jelzáloghitel.
  • Épülő ingatlanok esetén egy kicsit ennél bonyolultabb a helyzet: ilyenkor ugyanis az a helyzet áll elő, hogy egy meglévő készültségi helyzetből kell megállapítani egy majdani értéket. Épülő lakóház vagy családi ház esetén szükség lesz a tulajdoni lapra, az építési tervdokumentációkra, az építési engedélyre, míg az új építésű lakás esetén ezeken kívül még mellékelni kell a társasház alapító okiratát is. Ezekhez a munkákhoz is többféle hitel kapcsolódhat: lakásvásárlási hitel, felújítási hitel és korszerűsítési hitel.

Nem kevés tehát már a dokumentáció mennyisége sem, amire szükségünk van egy értékbecslési folyamatban. Érdemes ezekkel előre készülni, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni – hogy minden egyben legyen.

Megvannak tehát a papírok, és bejelentkezett az értékbecslő. Mi várjuk az időpontot, és közben azon gondolkozunk, vajon mit fog nézni?

A következő részben minden kiderül.

Lippai Zsolt
Lippai Zsolt
Az ingatlanszakmában dolgozom 1998-óta. Vállalkozásom fő tevékenysége az ingatlan értékbecslés. Mellette épületfelméréssel és energetikai tanúsítással is foglalkozom. Szlogenem: "Ingatlanos szolgáltatások más megközelítésben"
https://grandeingatlan.hu

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top