Ön itt van
Kezdőlap > Agrár > Szántó > Mindennapi lisztünk – a búza 2. rész

Mindennapi lisztünk – a búza 2. rész

Az őszi és a tavaszi búza megismerése után most kicsit nézzük meg azt, hogy milyen fajta búzákból milyen liszteket használunk leginkább a háztartásainkban!

A búza és a történelem

Hogy mi is a jó búzatermés titka? Először is kell hozzá megfelelő környezet – tehát talaj, föld, csapadék és megfelelő tápanyag – magas szintű és szakértelemmel bíró agrotechnika – trágyázás, talajvédelem, növényvédelem, és persze olyan fajtákra van szükség, amik kiváló minőségűek.

Nem célunk most minden fajtát megvizsgálni – ez ugyanis messze túlmutatna egy cikk lehetőségein. Ha a búzafajtákról beszélünk, akkor azonban meg kell említenünk, hogy a biológiai alapot a közönséges búza fajtái adják (Triticum aestivum). A magyar búzatermesztés már ezeréves itt a Kárpát-medencében. Ezt régészeti leletek is és írásos emlékek is igazolják. A középkorban és az újkorban már fontos kiviteli cikk volt a magyar búza, mely híres volt jó minőségéről. Nemesítése a népesség növekedésével együtt, mintegy 150 évvel ezelőtt kezdődött, a kiegyezés után. Olyan fajtákra volt szükség, amelyek jól tűrik az esetleges időjárási változásokat, és biztonságosan teremnek. Ezeket a régi fajtákat, illetve nemesített változataikat még az első világháború után is termesztették. A második világháború után azonban a gépesítés fejlődése, a még magasabb volumenre vonatkozó igények miatt átadták helyüket újabb fajtáknak, újabb nemesítéseknek.

A jelenleg termesztett búzák fajtáinak számát nehéz lenne meghatározni – a nemesítések miatt több ezerre tehető ez a szám. Hazánkban több, mint száz fajta őszi búzát termesztenek.

Forrás: pixabay.com

Mi mit jelent a lisztek csomagolásán?

A liszteket betűkkel és számokkal különböztetik meg egymástól a gyártók. Az első, és legegyszerűbb megkülönböztető jel a betű, amely a gabonára utal, amelyből a liszt készült. Így a búzaliszt betűje a „B” (az „R” a rozsé, a „D” a durumbúzáé).

A csomagoláson ezután következik a szemcseméretre vonatkozó betű: FF kétszer fogós, FFF háromszor fogós lisztet jelent (durva szemcseméret, például a rétesliszt), a D pedig darát.

A szám a következő, amit a liszt csomagolásán értelmeznünk kell. Ez jelenti a liszt korpatartalmát. Minél nagyobb ez a szám, annál több a korpa a lisztben. A legelterjedtebb, BL55-ös lisztben például elhanyagolható a korpa mennyisége. A BL80-as, ami a kenyérlisztet jelenti, már több korpát tartalmaz. A BL200 a teljes kiőrlésű liszteket jelenti, amelyekben magas a korpatartalom.

Az ajánlás szerint az a legegészségesebb, ha a finomliszt helyett inkább a teljes kiőrlésűt választjuk, hiszen ezekben nemcsak a búza magjának belseje van megőrölve, de tartalmazza a csírát és a korpát is, melyek a búzaszem külső rétegei.

Lisztek a konyhában

Most fordítsuk le a liszteket a konyhánk nyelvére!

Házi péksüteményekhez, süteményekhez, valamint sűrítéshez a legjobb, ha a finomliszthez nyúlunk. Ebből csinálhatjuk a legjobb palacsintát és a kelt tésztákat is.

Ha rétest csinálunk, akkor mindenképpen fogós lisztet kell használnunk, melynek igen magas a sikértartalma. Ebből tudunk jó galuskát is csinálni, nudlihoz és gyúrt tésztához is ez a legjobb.

Ha piskótát vagy kevert tésztát sütünk, akkor a félfogós liszttel tegyük ezt, melynek szintén magas a sikértartalma.

A karantén alatt nagy sikert aratott a különböző péksütemények készítése; főleg a házi kenyerek sütése volt nagyon népszerű. Ehhez a legjobb, ha a BL80-as lisztet választjuk, ha tehetjük. Így ropogós héjú és puha bélzetű kenyeret kapunk.

 

Az eredeti cikk megjelent az eladotermofold.hu blog oldalán!

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top