Ön itt van
Kezdőlap > Agrár > Szőlő > Szent Orbán és a szőlő

Szent Orbán és a szőlő

A természettel együtt élő ember hosszú évszázadokon keresztül úgy élt, hogy folyamatosan megfigyelte az időjárást, az évszakok változásait és jellemzőit. Nagyon fontos volt ez, hiszen az élete, a családja jóléte is függött attól, hogy bizonyos megfigyelések helyesnek és időtállónak bizonyulnak-e. Ezért a különböző napok, melyek jelentéstartalommal bírtak a gazdák számára hagyományosan fontosabbá váltak az életükben. Ilyen nap a május 25., ami nagyon jelentős időszak a szőlősgazdák, borászok életében. Május 25-e ugyanis Orbán nap, ami a hagyomány szerint jelentős változást is hozhat a szőlő életében.

A szőlő erre az időszakra egy igen intenzív növekedési fázison esik át: az elmúlt két hónap alatt a rügyfakadástól eljut a virágzásig. A tőkék tehát virágozni kezdenek – erre a legalkalmasabb a 20-26 fokos hőmérséklet. A hideget, a csapadékot ilyenkor rosszul tűrik. Ezért fontos tehát az, hogy hogyan is indul ez a folyamat – milyen időjárási viszonyokkal találkozik a növény.

Lássuk csak, mit kell tudnunk erről a hagyományról!

I. Orbán pápa (Forrás: Wikipédia)

Orbán, a pápa

Mégis, ki volt ez az Orbán, és miért az ő napja lett ez a jeles nap?

Orbán pápa a második és harmadik században élt – egy viszonylag békés Rómában. A vallást fokozatosan kiterjesztő pápaként írják le, aki nagy valószínűséggel vértanúhalált halt. (Úgy tűnik, hogy azért annyira békés mégsem volt ez a Róma.) Érdekesség, hogy Orbán a római katolikus egyháznak és a keleti ortodox egyháznak éppúgy szentje. Ő rendelte el azt, hogy a miseáldozat kelyhét aranyből és ezüstből készítsék. Minden bizonnyal ezért is jellemző, hogy ábrázolásaiban kehellyel, borivó edénnyel, és szőlőfürttel ábrázolják.

A védőszent

A hagyomány szerint május 25-én tartják az ünnepét. Szent Orbán lett a kádárok, szőlőművelők és kocsmárosok védőszentje is. Úgy tartják, hogy ezen a napon derül ki az, hogy a már virágzó szőlő valóban termésre tud-e fordulni. Ennek oka viszonylag egyszerű: május végén még tudnak olyan fagyok lenni, amelyek kárt tehetnek a szőlőben. Így Orbán az utolsó fagyosszentnek számít. Ezért, ha ez a nap nem hoz fagyot, akkor ezt megünneplik: szobrát borral ajándékozzák meg. Azonban, ha mégis fagy, akkor a szobrot megvesszőzik, esetleg leöntik sárral, vagy megdobálják kővel.

(Forrás: Pixabay)

Orbánnak kápolnákat ezért a szőlőhegyeken emeltek, és itt állítottak fel szobrokat is neki hagyományosan természetesen szőlőtermő vidékeken. Az Ipoly mentén például több településen is találunk ilyen kápolnát a hegyen, de máshol is találkozhatunk ezzel a jelenséggel – néhol sajnos már csak romos állapotban láthatunk ilyen kápolnát.

Az Orbán-napi hagyomány tehát gyorsan elterjedt nálunk is. Ezen a napon egyes helyeken körmeneteket tartottak és tartanak: a szent szobrához vonulnak, és általában litániát celebrál a szobornál a közösség papja. Egy Somló környéki jóslás úgy tartja, hogy: „Ha Orbán nevet, akkor a szőlő sír.” Ahogy már írtuk, biztos, hogy a népi megfigyelés az alapja ennek a mondatnak, ami a fagykárról szól. Egyes vidékeken azt tartják, hogy nemcsak az Orbán-napi fagy, de bizony az eső is káros ilyenkor a szőlőnek. Rossz termés vagy savanyú bor várható, ha csapadékos az időjárás. Ha viszont szép az idő, akkor jó termés, jó bor várható.

Szintén érdekesség, hogy hagyományosan Orbán napján kezdenek a méhek rajzani, ezért mondják a méheket Orbán bogarainak egyes vidékeken.

Mit is mondhatnánk zárásul? Reméljük, hogy ma szép időnk lesz.

Szőlős birtok (Forrás: Pixabay)

Eredeti cikk: az eladotermofold.hu portálon

Vélemény, hozzászólás?

Top