Ön itt van
Kezdőlap > Agrár > Szüret – télen Ismerjük meg a jégbort!

Szüret – télen Ismerjük meg a jégbort!

Már csak azért is figyelni kell rá – meggyőződésem szerint – mert ilyen gyönyörű neve van. Persze, ez még édeskevés lenne, és ráadásul nem tekinthető szakmai érvnek. De ha úgy folytatom, hogy a jégbor az egyike a természetes édes boroknak, aminek zamatához semmiféle plusz cukorra nincs szükség, vagy egyéb trükközésre – mindjárt izgalmasabban hangzik.

Hogy a szőlő nagyon fontos az emberi kultúrában, az bizony már régóta közismert tény. A bor, mint az ember történelmének megrendíthetetlen része beleivódott az évszázadokba, sokféle, akár maga a história. Különleges és egyedi – és vannak olyan borok, amik kicsit még különlegesebbek.

Ilyen például a jégbor. Nevét arról kapta, hogy a mazsolává aszott szőlőszemeket fagyott állapotban szüretelik le – így gyakorlatilag a szőlőszembe konzervált cukortartalom is garantált. Nem botrytis-es a szőlő, tehát nem kapja meg a tokaji aszú jól ismert karakterét – egy édes, gyümölcsös desszertbort kóstolhatunk meg.

Lássuk csak, mit kell tudnunk róla!

A jégbor eredete

Igen, már a régi rómaiak is! Egyes források szerint ezt is ők találták ki, hasonlóan a vízvezetékhez vagy a közbiztonsághoz. Legalábbis novemberi szüretekről esik szó, már régi római leírásokban is. Ennél azonban lényegesen biztosabbnak tűnik, hogy a 19. században, Németországban egy különösen hideg télen az állatoknak kint hagyott pár fürt szőlőt a gazdák megkóstolták. Nagyon édesnek és zamatosnak találták – így úgy döntöttek, hogy megpróbálnak bort készíteni belőle. A próbát siker koronázta, és a különlegesen édes, szinte nektárszerű bor nagyon kedveltté és felettébb kapóssá vált.

A hamis jégbor

Az emberi lelemény nem ismer határokat – szoktuk mondani. Ez sajnos különösen igaz akkor, ha valaminek a helyettesítéséről vagy csúnya szóval meghamisításáról beszélünk. Kanadában is történt ilyen például – amely a jégbor legismertebb országa. Az élelmes termelők azt találták ki, hogy nemes egyszerűséggel lefagyasztják a túlérett szőlőt fagyasztó kocsikban és mélyhűtőházakban – így biztosítva a jégbor alapanyagát. Ennek következménye kevéssé a mesés gazdagság lett, sokkal inkább az, hogy elég hamar rájöttek erre a trükkre az avatott szemek, és még szigorúbb intézkedéseket vezettek be a termék gyártási ellenőrzésénél.

A jégbor országai

Hagyományosan a már említett Kanada a legjelentősebb ország, de nagy területeken termesztenek szőlőt jégborhoz az Egyesült Államokban is, például a Niagara környékén. Európában Németország mellett Ausztria és Magyarország jelentős – bár, ha természetes édes borról van szó, mi elsősorban az aszú okán jutunk eszébe a nagyvilágnak, igen helyesen.

És nem szabad, hogy elfelejtsük Kínát, ahol a mi Tokajunkkal csaknem megegyező nagyságú területen csak jégborhoz termelnek szőlőt.

A magyar jégbor

A jégborral a magyar bortörvény sokáig elég mostohán bánt, sokáig nem ismerték el önálló fajtának. Ennek feloldása igencsak a közelmúltra tehető. A legjelentősebb borvidékünk jégbor tekintetében a Hajós-Bajai borvidék. A viszonylag kis volumen elsődleges oka a klimatikus viszonyokban keresendő: Magyarországon nincsen olyan hosszú ideig kiegyensúlyozottan fagyos idő, hogy a szemek meg tudjanak fagyni szépen – illetve az is elég rapszodikus, hogy mikor köszönt be a tél. Így azonban nem tudnak minden évben jégbort készíteni.

Fehér vagy vörös?

A jó hír az, hogy mindkettő lehet – mindkét féle szőlőnek vannak olyan fajtái, amelyek jégbor alapanyagnak is kiválóak. Természetesen ezek az édes, kissé citrusos, erősen gyümölcsös borok aperitifnek kiválóak, de desszertbornak is megállják a helyüket. Jól passzolnak a sajtokhoz is: a kéksajthoz például nagyon jó választás lehet egy jégbor. A vörös jégbor pedig kiválóan működik együtt a csokoládéval.

Kóstolták már?

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top