Ön itt van
Kezdőlap > Agrár > Tavaink télen – a nádaratás ideje

Tavaink télen – a nádaratás ideje

A nádasok – tavaink rejtelmes részei. A nád az a növény, amelynek fontos szerepe van egy tó életében. Tisztítja és szűri a vizet, élőhelyet biztosít, védi a partot, oxigénnel látja el az aljzatot. Nagyon összetett rendszerről beszélünk tehát, melynek megújulása évről-évre fontos folyamat. Invazív növény, tehát nehéz telepíteni, nagyon kell ismerni és vigyázni kell rá. Ugyanakkor az is igaz, hogy például a nagy nádastüzek után néha sokkal nagyobb erővel nő újra.

És hogy mitől is függ az újjáéledés? A nádasok életének egyik meghatározó folyamata bizony télen zajlik. Alighogy elkezdődött az új év, megérkezett 2020, tavainkon már folynak is a nádaratási, nádvágási munkálatok .

Mit kell tudni erről a folyamatról?

Kétféle nádvágás létezik: haszonnádvágás, amikor a nádat vágó fizet a hatóságnak, illetve vízminőség-védelmi nádvágás, amikor a területileg illetékes vízügyi igazgatóság fizet a vállalkozónak, hogy dolgozik az adott tó tisztaságáért, ökoszisztémájának fenntartásáért. Például a Balaton esetében 45 hektáron szoktak nádat aratni – ha ehhez megvannak a megfelelő körülmények: az időjárás, a forrás, a munkaerő. Általában február közepéig, indokolt esetben március elsejéig lehet nádat vágni az önkormányzatoknak, magánszemélyeknek, egyesületeknek.

A nádat kézzel és géppel is aratják – léteznek már olyan gépek, amelyek a sekély vízben is tudnak dolgozni. Ha azonban befagynak a tavak, természetesen sokkal nagyobb területen lehet aratni – ezért is alakult ki a téli vágás rendszere.

A termés is változik évről évre – a nád minősége nagyban függ az időjárástól. Száraz évben például sokkal kevesebb nád van. De a minőség nagyban függ attól is, hogy rendszeresen vágják-e. Ezért fontos a nádvágás például a Balatonnál – legnagyobb tavunk a legnagyobb nádassal is bír természetesen. Minél öregebb egy nádas, minősége annál rosszabb – tehát a nádasok is elöregednek, a szárak megvastagodnak, kevéssé felhasználhatók.

Természetesen nem vágnak le minden nádat. Fontos, hogy a jó minőségű nád feldolgozásra kerül, de vannak kivágásra ítélt öregebb nádas részek is. Az is mérlegelendő nádvágáskor, hogyha egy nádszigeten természetes élőhelyek – például kanalasgém vagy nemeskócsag lakhat itt – vannak. Ilyen esetekben nem nyúlnak ezekhez a részekhez. A madarak amúgy is nagyon fontos szerepet játszanak a nádvágás folyamatában. Alapvető szabály ugyanis az, hogy mire a madarak visszaérnek tavasszal a fészkeikhez, addigra be kell fejezni a nádvágást. Ez különösen akkor jelent gondot, ha mondjuk enyhe volt a december és a január eleje. Ilyenkor akár több hetes csúszást kell behozni a nádaratóknak.

A Balatonnál már évszázadok óta vágják a nádat. Régebben természetesen kézzel csinálták mindezt – és a nádat kévékbe rakták szánokon és így szállították el, majd használták fel a ház körül.

És hogy mi készült és készül a nádból? Tető, kerítés nádszövet, de használják szigetelésre is. Több cég is foglalkozik nádtetőkészítéssel napjainkban is. Ez az anyag évszázadokon keresztül bizonyított – ma is megbízhatóan véd, ha értő kezek bánnak vele. Nem meglepő módon, a Balatonnál a környék falvainak házaiba bekerült ez az anyag – évszázadok óta jelen van a mindennapokban.

Érdekesség, hogy Tiszasason például tavasszal aratnak nádat. Itt a levágott nádból – amely koránt sem olyan nagy mennyiség, mint a balatoni – fűtőanyag készül. Ezt aztán közintézmények fűtéséhez használják fel.

Láthatjuk tehát, hogy a nád felhasználása még mindig hozhat újdonságokat – dacára a több évszázados hagyománynak.

Lippai Zsolt
Lippai Zsolt
Az ingatlanszakmában dolgozom 1998-óta. Vállalkozásom fő tevékenysége az ingatlan értékbecslés. Mellette épületfelméréssel és energetikai tanúsítással is foglalkozom. Szlogenem: "Ingatlanos szolgáltatások más megközelítésben"
https://grandeingatlan.hu

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top