Ön itt van
Kezdőlap > Agrár > Vadkárok és a lehetséges védekezés

Vadkárok és a lehetséges védekezés

A vadkárok szinte állandó problémát okoznak a mezőgazdaságban. Magyarországon a vadállomány nagyobb, mint amelyet a rendelkezésre álló terület kezelni képes. A vadak ezért nem csak az élőhelyükön keresnek élelmet, hanem bemerészkednek a művelt területekre is, ahol kisebb-nagyobb mértékben, de kárt okoznak a gazdáknak.

Mióta van mezőgazdasági művelés, a vadkár, problémát jelent. A cikkben megnézzük, milyen károk fordulnak elő és milyen lehetséges védekezési formák vannak? A legtöbb vadkárt téli időszakban a vaddisznó, szavas, nyúl és dámvad okozza azzal, hogy letapossa, lelegeli, túrja és rágja a kultúrát vagy termést.

  • A taposási kár jellemzően a szántó területeket érinti és főként a szarvasállománnyal, dámvaddal áll összefüggésben. Télen az állatok összetömörülve, csapatokban járnak. Vándorlásuk során áthaladnak az őszi vetésű gabonán, repcén, melyet a rengeteg pata kipusztít.
  • A rágáskár a szőlők, gyümölcsösök területét érinti, ahol a szarvas és dám a rügyek, hajtások lerágásával károsítja a termőterületeket.
  • A túráskár tipikusan a vaddisznóhoz kapcsolódik. Beállva egy kukorica sorra, kitúrja és felszedi az elvetett magokat. Nagyobb vaddisznó állomány ilyen kárt okozva elérheti azt is, hogy az egész vetést meg kell ismételni.
  • A legelési kár az, amikor a nagyvadak a gabona és repce zöld részét fogyasztják el, komoly gondot okoz a gazdáknak. Az őz és a vaddisznó mellett leginkább a szarvasállomány érintett.

A vadkárok az erdőterületeken is jelentősek. Védekezni ellene itt is szükséges. Az erdőkben keletkező károk egy része hasonlatos a mezőgazdasági területeken lévőkkel. Az erdészeti vadkárok között kiemelkedő a

  • makk felszedése és kitúrása, amivel az erdő megújulását akadályozza a vaddisznó és szarvas,
  • rügyek, hajtások rágásával a szarvas, őz akadályozzák a növény fejlődését, bokrosodást előidézve ezzel,
  • kéreghántással a nagyvadak értékes, magas rosttartalmú takarmányhoz jutnak, míg a dörzsölés az agancstisztítás formája,
  • töréskárnál a szarvas ágaskodva eléri és letöri a vezérhajtás csúcs-, és oldalrügyeit

A vadkár elleni védekezésnek több módja ismert. Az indirekt eljárások lényege a károk minimalizálása vadföldek, telelőkertek kialakításával, takarmányozással, egyedek szelekciójával, zártkerti tenyésztéssel és például a vadászattal. A szakemberek direkt módon, egyedi és területvédelemmel próbálják megoldalni mindazt, ami indirekt módon nem lehetséges.

Egyedi védelem a

  • mechanikai módszer, ahol a növényt elkerítik, karózzák, kötözik,
  • vegyszeres védelem, ahol engedélyezett készítményeket alkalmaznak.

Területvédelmi eljárások a

  • mechanikai módszerek, úgymint kerítés építés, riasztó hanghatás keltés, fényvisszaverő prizmák telepítése,
  • fizikai módszer a sérülékeny, de hatékony villanypásztor alkalmazása,
  • biológiai módszernél a növénykultúra körbevetése a vad által kedveltebb növénnyel, vagy őket elriasztó növénnyel, birkaürülékkel való elkerítés,
  • kémiai módszer alkalmazásával szaganyagot juttatunk a védendő terület köré, vagyis imitáljuk nagyobb embertömeg jelenlétét, ami riasztóan hat a vadra.
Lippai Zsolt
Lippai Zsolt
Az ingatlanszakmában dolgozom 1998-óta. Vállalkozásom fő tevékenysége az ingatlan értékbecslés. Mellette épületfelméréssel és energetikai tanúsítással is foglalkozom. Szlogenem: "Ingatlanos szolgáltatások más megközelítésben"
https://grandeingatlan.hu

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Top